Liam
Ott álltunk a nézőtérnél.Több százan voltak a nézőtéren.Mint amikor tavaly ide jöttem akkor is ezzel a nézőközönséggel is szembe kellett,hogy nézzek.Ahogy lenéztem sorba voltak a lépcsők és elég tágas is volt a térség.Nem is gondoltam volna,hogy annak idején ilyen szemszögből nézték pár százan az előadásom.Hát még amikor a fiúkkal összekerültünk.Körbe is nézegettem,minden apró szemszöget megpillantottam.Olyan voltam mint egy 5 éves kisgyerek aki először járt ilyen helyen.Pedig csak a pozíció volt más,tavaly én álltam ott a hatalmas színpadnál,most pont fordítva van ez.Nem is vettem észre,hogy a fiúk kiszemeltek üres helyeket a hátsó sorba és már levették az idióta sálakat és egyéb takaró eszközt.Követtem a példájukat és az utolsó szabad helyre leültem Zayn mellé.Tekintettem most már a színpadra szegeztem.A színpadon egy közép magas,barna hajú fiú pórbált énekelni többé-kevésbé.Meg is láttam az oldalán a sorszámot ami 7361-es szám volt.megfordult a fejembe,hogy vajon Ida fellépet-e már vagy még ücsörögnünk kell. A fiúk felé fordítottam a tekintettem és rá kérdeztem.
-Ida hányas számmal indul?-kérdeztem egy kicsit bátortalanul.
-7362 ez után ő jön-válaszolt a kérdésemre Louis aki egy pillanatig se vette le a szemét a színpadról.
A maradék 1 perc valami borzalmas volt.Aki a színpadon énekelt srác nemhogy még nem talált egy hangot se,de még hamisan is adta elő.Ekkor az egyik mentor pontosabban szólva Gary felemelte mind két karját jelezve,hogy legyen vége és ekkor a zene is elnémult.
-Nézd Mitchell én értékelem,hogy ide fáradsz hozzánk és elénekelsz egy olyan dalt amihez a világon semmi közöd-magyarázta Gary.Mitchell elégé lehervasztotta Gary mondata.De ez még csak a java.
-Mitchell ha még gyakorolsz még egy két évet akkor már a válógaton túl vagy-szólalt meg Kelly.
Szegény fiút jól kikészítik miután a másik 2 mentor is elmondja a véleményét.Ekkor Zayn megszólalt:
-Hát ez számára reménytelen-szólalt meg a mellettem ülő Zayn aki nyugisan nézte a jelenetet.
-Mitchell hol maradt az érzés és a báj ami ebbe a dalba kéne lennie?-kérdezett Tulisa Mitchallre aki csak egy komor arckifejezést tudott nyújtani.
-Én inkább megkezdem a szavazást és adok egy nemet-szólalt meg végszóként Louis.
-Sajnálom nemet kell mondanom-mondta egy kissé elkeseredett hangon Tulisa.
-Azt hiszem,hogy itt már nincs mit eldönteni!Nem-hadarta el Kelly.Hát nem épp jó érzések kavarognak ilyenkor az emberbe.Ha belegondolok,hogy ha én állnék ott a színpadon.A fiú csak leengedett fejjel ment le a színpadról.Egy kicsit sajnáltam,hisz ő csak az álmait akarta megvalósítani pont mint annak idején én is.Ez után jön Ida és miután végig izgultuk őt és bekerült a táborba mehetünk is haza.Otthon,édes otthon!Gondoltam bele mennyire jó lesz,nem kell e közt a sok ember közt ülnöm és továbbá gyötörhettem magamat ami múlt héten történt meg velem.Louis hirtelen megszólalt:
-Nézzétek most jön-mutatott a színpadra Louis.Látszik,hogy Louis számára is fontos ez az ének verseny mint Idának.Ida többnyire fekete fehérbe mutatkozott a mentorok előtt.Egy fekete csőnadrágot és egy fekete pulcsit viselt alatta volt egy fekete pöttyös fehér póló és egy fehér csizma szerűség.Mosolyogva állt a színpadon.
-Sziasztok!-szólt bele Ida a mikrofonba.
-Szia!Hogy hívnak?-kérdezte őt kedvesen Tulisa.
-Ida Draper-nek!-válaszolt majd beletúrt barna tincsibe.
-És hány éves vagy?-vonta kérdőre Tulisa.
-18 éves vagyok!-válaszolt vissza Ida.
-És hol élsz?
-Jelenleg Doverbe élek.
-Mit fogsz elő adni nekünk?
-Adeletől a Rolling in The Deep-et!
-Halljuk-bólintott egyet Tulisa és Ida a mikrofont a szájához emelte.Ezt a dalt már elég jól ismerem és nagyon nehéz is.Remélem,hogy Ida jól fog szerepelni.Ha más nem is de Louis kitart mellette.
There's a fire starting in my heart
Reaching a fever pitch, it's bringing me out the dark
Finally I can see you crystal clear
Go 'head and sell me out and I'll lay your ship bare
See how I leave with every piece of you
Don't underestimate the things that I will do
There's a fire starting in my heart
Reaching a fever pitch
And it's bringing me out the dark
The scars of your love remind me of us
They keep me thinking that we almost had it all
The scars of your love, they leave me breathless
I can't help feeling
We could have had it all
(You're gonna wish you never had met me)
Rolling in the deep
(Tears are gonna fall, rolling in the deep)
You had my heart inside of your hand
(You're gonna wish you never had met me)
And you played it, to the beat
(Tears are gonna fall, rolling in the deep)
Baby I have no story to be told,
But I've heard one of you and I'm gonna make your head burn.
Think of me in the depths of your despair.
Making a home down there, as mine sure won't be shared.
The scars of your love, remind you of us.
They keep me thinking that we almost had it all
The scars of your love, they leave me breathless
I can't help feeling...
We could have had it all... (I wish you never had met me)... Rolling in the Deep
(Tears are gonna fall, rolling in the deep)
Your had my heart... (I wish you)... inside of your hand (Never had met me)
And you played it... (Tears are gonna fall)... To the beat (Rolling in the deep)
Could have had it all
Rolling in the deep.
You had my heart inside of your hand,
But you played it with your beating
Throw yourself through ever open door (Whoa)
Count your blessings to find what look for (Whoa-uh)
Turn my sorrow into treasured gold (Whoa)
And pay me back in kind- You reap just what you sow.
(I wish you... Never had met me)
We could have had it all (Tears are gonna fall... Rolling in the deep)
We could have had it all yeah ( I wish you... never had met me)
It all. (Tears are gonna fall)
It all
It all (Rolling in the deep)
We could have had it all (I wish you, never had met me)
Rolling in the deep (Tears are gonna fall rolling in the deep)
You had my heart inside... (I wish you)... of your hand (Never had met me)
And you played it... (Tears are gonna fall)... to the beat (Rolling in the deep)
We could have had it all ( I wish you never had met me)
Rolling in the deep (tears are gonna fall, rolling in the deep)
You had my heart... ( I wish you)... Inside of your hand (Never had met me)
But you played it
You played it.
You played it.
You played it to the beat.
Ida hihetetlen volt.Legszívesebben oda mentem volna hozzá és azt mondani,hogy "Na látod mi megmondtuk".Persze nem csak én és a fiúk hanem a közönségnek is nagyon tetszett.Louis nem is tétovázott fel állt a helyéről és erő teljesen tapsolt.Én inkább a helyemen tapsoltam amit a többiek követtek.Nem hiába megérdemelte Ida ezt a tapsvihart.Ő csak mosolygot a színpadon és figyelte a közönséget majd rajtunk akadt meg a szeme.Mi azonnal mutatunk egy biztatást.Louis például mind két nagy ujját felemelte jelezve,hogy király volt.Ida csak bólintott nekünk.Majd a mentorokhoz fordult.Louis bele is kezdett:
-Figyelj Ida te bebizonyítottad,hogy nem az a lényeg mikor kezdjük el ezt a hangi adottságokat megosztani hanem az,hogy tényleg megvan benned ez-dicsérte Louis majd folytatta-Nagyon tetszett a produkció!
-Tényleg hihetetlen volt szerintem itt ebbe a terembe nem volt olyan aki ne emelte volna fel a fejét erre a hangra-szólalt meg Kelly.
-Te-vagy-a-mi-emberünk-szótagolta Tulisa és emelte fel a mutató ujját mi közbe ezekez a szavakat szótagolta,amire Ida csak össze húzodva mosolygott-Nagyon tetszett az energia áradatod!Én imádtam a produkciót!
-Ida tudod egy pillanatra el is felejtettem,hogy te csak egy hirtelenből előpattant lány vagy-szólalt meg a szembe lévő jobb sarokba ülő Gary.
Köszönöm-bökte ki majd megint akaratlanul is mosolygott.
-Na hát mire várunk szavazzunk!-emelte föl kezeit Tulisa mi közbe mentor társaira nézett.
-Tőlem egy határozott igen-válaszolta teljesen komolyan Louis.
-Igen,IgenIgen!-ugrált az ülésébe Tulisa fel-alá és karjaival is ugyan ezt tette.
-Tőlem is kapsz egy igent-válaszolta mosolyogva Kelly.
Gary a nagy ujján kívül felmutatta a többi ujját.
-Négy igened van-válaszolta semleges hangon Gary.Ida csak a szájához emelte jobb kezét majd egy bólintással el is ment az ellentétes irányba ahonnan felment a színpadra.Még mindig halaltszott az a dallam a fejembe amit Ida énekelt.Ez a dal annyira rá vall.Nem véletlenül választotta meg ezt.Visszatérve viszont ha már meglestük Idát akkor pattanhatunk is fel és indulunk haza.Ha a fiúk nem akkor én legalább.Fel is álltam mire a többiek felemelték rám a tekintetüket és értetlenül néztek rám.Őszintén nem tudom miért hisz úgy volt,hogy megnézzük Ida fellépését és jövünk is haza.
-Mi van?-kérdeztem tőlük zavartan.
-Hát még...nem maradunk?-kérdezte Louis mi közbe a színpadra mutatott.Én csak egy csúnya nézést adtam nekik.Akkor most nem úgy van,hogy Idát meghallgattuk,nincs miért itt lenünk erre fel még maradni akarnak?
-Fiúk nem abba állapotunk meg,hogy Idát megnézzük aztán haza iszkolunk?-kérdeztem tőlük és karba font kézzel vártam a választ.
-Te állapottál meg magaddal-mutatott rám Niall és vissza szegezte tekintetét a színpadra.A többiek úgyszintén.Engem nem érdekelt,ha máshogy nem egyedül megyek fel is kaptam az ülésről a kabátot és egyéb takaró eszközt és már mentem is a lépcső felé,már épp kiakartam nyitni az ajtót mikor hátra vetettem még egy utolsó pillantást a színpadra.Belépett egy szőke hajú lány és oda állt középre.Én csak így hátulról néztem.Úgy se fogok itt állni hosszú perceket.
-Szia,hogy hívnak téged?-vonta kérdőre Louis.
-Öhm Dorothee Schleretnek hívnak-szólalt meg bátortalanul.
-És hány éves vagy?
-18 éves.
-És hol élsz?
-Öhm igazából Francia országból jöttem ide repülővel-válaszolt majd zavartan nézett körül.Az nem is volt kifejezés,a közönség csak egy "Ohh"-val tudta ezt jutalmazni.Én még mindig így háttal álltam és onnan néztem.Azon töprengtem,hogy vajon miért jött ide egyenesen Francia országból Britanniába ez a 18 éves lány.Ez érdekes volt számomra és a tekintete.Még innen messziről is kitudtam szúrni,hogy ez egy kicsit kínos volt bejelenteni.
-Én minden esetre örülök,hogy ide fáradtál hozzánk-válaszolta Louis mosolyogva majd viszonozta ezt a mosolyt.
-És dolgozol kint vagy tanulsz?
-Öhm dolgozok egy cukrászdába vagyok pénztáros!
-És miért jöttél ilyen messziről hozzánk?-kíváncsiskodott Louis.Na ez a kérdés amit én is szerettem volna tudni.Megfordultam majd ott a lépcsőnél figyeltem a lányt.Így már jól láttam,hogy virág mintás szoknya van rajta ami térdéig ért.Haja vállig érő hullámos volt és szőke.Persze nem olyan mint egy festett szőkéé hanem az a természetes szőke színe volt.A szeme pedig szép barna volt.Igaz vagy egymilliószor látok már barna szemet az életbe de mégis valami olyan más volt a szemébe amit az eddigiekbe nem láttam.Majd végül a mikrofont a szájához emelte és megszólalt:
-Öhm az előző lány aki fellépet annak vagyok a barátnője és titokba benevezett a versenybe,én igazából csak itt akartam lenni mellette mikor fellép-elhalkult ezen majd folytatta-Én is néhány perccel ezelőtt tudtam meg,hogy benevezett szóval még nagyon begyakorolni se tudtam szöveget se semmi.
-Látjátok milyen kis agyafúrt a mi Idánk-szólalt meg Louis pár méterre tőlem.Én meg csak néztem a lányt.Ezek szerint ő Ida barátnője?Hogy,hogy nem mesélt nekünk erről Ida,hogy van egy Francia országból származó barátnője?Én csak bámultam őt.
-Akkor szorítunk neked!Nem kell félned,oké?-szorította ökölbe mind két kezét Tulsia amit Dorothee felé mutatott.Ő csak bólintott
-És mi fogsz így hirtelenségébe énekelni?-szólalt meg újra Louis.
-Sokat gondolkoztam bár ennyi perc alatt képtelenség kigondolni ezt-nevetett föl és most már láthattam a mosolyát is amit eddig rejtegetett-Végül Madonnától a Frozennél akadtam meg!
Erre én lerogytam a lépcsőre és csak is a színpadra néztem.Frezen?Hisz az...az...egyik kedvenc dalom.A lépcsőnél néztem tovább Dorotheet és talán ha egy életbe vágó ügy miatt el kéne rohanom akkor lehetséges,hogy válasz nélkül tovább ülnék.A lépcsőn kuporogva ülte és kezeimmel támasztottam meg az államat.Tűkön ültem,hogy milyen lesz a hangja.
-Mi szorítunk neked!-válaszolt Tulisa aki még mindig ökölbe szorítva tartotta kezeit és hatalmas mosolyával lenyugtatta Dorothet,legalábbis Dorothee könnyedén felsóhajtott.Majd elindult a zene.Már nagyon kíváncsi voltam jobban is vert a szívem mert,ez a dal tényleg egy nagyon szép dal.
You only see what your eyes want to see
How can life be what you want it to be
You're frozen
When your hearts not open
You're so consumed with how much you get
You waste your time with hate and regret
Youre broken
When your hearts not open
majd eljött a reflén ideje
Mmmmmm, if I could melt your heart
Mmmmmm, we'd never be apart
Mmmmmm, give yourself to me
Mmmmmm, you hold the key
énekelek otthon és senki se figyel.
Now theres no point in placing the blame
And you should know I suffer the same
If I lose you
My heart will be broken
Love is a bird, she needs to fly
Let all the hurt inside of you die
You're frozen
Ahogy énekelte közbe csak egy pár pillanatra nyitotta ki a szemét.Biztos még nem énekelt ilyen közönség előtt.De a hangja...eszméletlen volt mintha már évek óta a szakmába lenne.Gyönyörű hangja volt és ez alatt a néhány perc alatt úgy éreztem,hogy nincs semmi más rajtam kívül mint ez a dal.Talán még az eredetinél is jobb volt ez.Miről beszélünk?Persze,hogy jobb volt.Mikor befejezte a dalt akkor mindenki felállt a közönség soraiból és a mentorok is.Nem tudtam megállni és én is felpattantam s megjutalmaztam egy tapssal.Dortoheenak se kellet több,a szája elgémberedett és már jöttek is le az első könnycseppek és a kezét a szájára tapasztotta.Én úgy éreztem,hogy ez számára nagyon értékes főleg mert,nem is állt eddig úgy mond kapcsolatba zenével és az ismeretlenből hirtelen elő tör.Én még mindig nem tudtam abba hagyni a tapsot,annyira magával ragadó volt ez az előadás,nem volt olyan aki ne becsülte volna meg még egy kicsit se ezt a lányt.
Tulisa egyből lehuppant a székére és egyből belekezdett a mondatába.
-Ez eszméletlen volt!Számomra át adtad szinte minden érzést ami a dalból áradott!És ahogy láttam te is átélted magát a dalt!Hidd el,hogy ha nem is gyakoroltál benned meg van az a bizonyos tehetség-hadonászott Tulisa szinte mindenhová majdnem eltalálta Kellyt is majd az utolsó szóval rá mutatott.Reméltem,hogy ilyet hallok majd tőle.
-Tudod mit!Szerintem élete legjobb döntése volt Idának,hogy elhozott ide téged!-öntötte ki lelkét Gary majd még nagyobb tapsvihar rohamozta meg.
-Én nagyon tudom ezt értékelni,hogy ide állsz felkészülés nélkül és teljesen hibátlanul elénekelsz egy dalt.Ez olyan ami akármilyen vagy akárhány ének óra gyakorlásával de nem tanulható meg!-fakadt ki Louis amire Dorothee csak a szájhoz tapasztva kezét tovább síratott.
-Azt hiszem te már mindenkit lepadlóztál már a bemutatkozásoddal hát még most ezzel a hangi adottsággal!Dorothee nem bántad meg remélem,hogy felmerészkedtél a színpadra!-hadarta Kelly.Próbált valamit válaszolni erre de nagyon nehezen ment neki ahogy láttam csak a szájától tudta elvenni kezeit.
-Egy cseppet sem-nyögte ki majd belemélyesztette szőke a hajába a bal tenyerét.
-Na hát szavazzunk!-emelte föl a kezét Kelly
-Igeen!-csendült föl mind a 4 mentor egyszerre.Ekkor nekem is óriási kő esett le a szívemről.
-Köszönöm szépen!Nagyon köszönöm!-válaszolta majd lefutott a színpadról.
Mintha ezek a percek nem is lettek volna inkább óráknak néztem ezeket.Dorothee Schleret...ezt a nevet megjegyzem magamnak.
Ismétlés, de attól még jó. ÉS akkor is tetszett. :D ÉS akkor is nagyon várom a következőt! :D ÉS puszillak..:D
VálaszTörléshát szégyellem magamat is emiatt,jobbat akratam de most nem volt semmilyen dizájnos ötletem ezért a több része ismétlés viszont a következő fejezet már nem lesz az.Örülök,hogy ezek ellenére is várod...én is puszillak!:)
Törlés