A vallatás

                                            A vallatás
                                                  Ida

Alig hiszem el...bejártuk a környéket de nem találtuk Dorotheet.Kezdtem megijedni...talán nem is ő ment el hanem elrabolták...vagy még rosszabb vissza ment Franciaországba.Na jó tudom nem olyan mintha elrabolnák de ha megint vagy egy tengernyi távolság lenne köztünk nem tudom,hogy mi lenne velem a táborba,végig izgulni,hogy hol van Dorothee,hogy mi van vele...és egyedül is lennék.Nem lenne egy jó móka.Én és a fiúk ültünk a fehér kanapén.Én középen Louis és Niall mellettem.Mindannyian csak némán ültünk és elmélyedtünk gondolatainkba.Biztos mindenkinek Dorothee járt az eszébe.Talán ezért is szerettem meg annyira őket,nem ismerik Dorotheet még is végig aggódják.Azt hiszem jobb fej barátokat nem is találhattam volna magamnak.Felugrott a fejem amikor a tekintetem az ajtó kilincsére szegődött.Lenyomták majd lassan kinyitotta az illető az ajtót.Mind az öten már lélegzet vissza fojtva vártuk,hogy ki jön be.csak nem...Dorothee!És csalódnunk kellet mert,Liam volt az.Erre mindannyian egy nagy sóhajjal üdvözöltük.Persze nem ezt a bizonyos személyt vártuk.Liam lassú léptekkel oda közelített hozzánk majd leült közvetlen jobb oldali fotelbe.
-Nem találtátok meg?-kérdezte halkan Liam.Én csak megcsóváltam a fejem mi közbe a fiúk erőtlen nemet adtak válaszul.Liam erre csak felsóhajtott.
-Mondjátok most milyen érzés,hogy...nincs itt köztünk?milyen érzés,hogy nem alakult a találkozás?-kérdezte tőlünk Liam mire felemeltük rá a tekintetünket.Gondolkodás nélkül azt mondtam amit  szívem diktált.
-Hiányzik...legjobb barátnőm ,hiányzik-mondtam és próbáltam küszködni a könnyeimmel.
-Nem lesz akinek viccet meséljek-szólalt meg Louis majd egy nyers kuncogást adtam neki.
-Nem lesz egy új ismerősöm aki nem is dilis-szólalt meg Zayn bátrabban.erre mindenki értetlen képet vágott és Zayn felé nézett.Ő a jobb sarokba ült ő pedig azon gondolkozott mivel magyarázkodjon.
-Elég sokat ismerek-tárta szét karjait.Erre mindenki visszaszegezte tekintetét ahol az előbb volt.
-Nem lesz aki  talán még sütni is és főzni tud ránk azaz rám-szólalt meg Niall és mikor "rám"-at mnodott magára mutatott.
-Nem lesz új barátnőm-szólalta lenkén Harry.Erre mindenki rámélyesztette tekintetét.Hát igen,ez a mi Harrynk.Keresi a tökéletes lányt akit még nem talált meg.Harry zavartan oda fordult hozzánk.
-Mi van?Elvégre,elégé nehéz találni olyat aki alkalmas lenne rá,főleg aki olyan csinos mint ő-szólalt majd tenyereibe rejtette el arcát.
-Nekem az fáj legjobban,hogy nem tudtam megismerni,szerintem elégé kedves lány lehet-szólalt meg Liam aki eddig némán nézte az eseményeket.Kissé érdekes volt,hogy mintha nyugisabb lenne mint mi öten.Talán tud valamit amit mi nem?
-És mit szólnátok ahhoz ha itt állna az ajtóba?-kutakodott Liam.Na most elvesztettem a fonalat.Persze inkább nem tettem föl a kérdést.
-Huh...elégé nehéz...biztos letámadnánk egy halom kérdéssel ahogy ő is minket-szólalt meg a mellettem ülő Louis.
-Feltehetőleg egyből faggatni kezdenénk,hogy hol volt-szólalt meg Zayn.Én csak az egyik kezemmel támasztottam az arcomat,a másik kezem pedig az ölembe feküdt és,úgy hallgattam a többieket.
-Megosztanám vele még a maradék szőlőcukromat-vette elő nadrág zsebéből a még fél csomagnyi szőlő cukrot.
-A barátnőmnek titulálnám-válaszolt Harry.Majd én egy szigorú pillantást vetettem rá.
-Nem barátnőt mondtam...hanem barátot-dadogott Harry.Persze kimenti az irháját.Jellemző.Akár hiszitek akár nem már volt össze tűzésünk és abból az következett,hogy egy rossz szó hallatán amit én nem türök nyomba elhalkul.
-Én meg össze-vissza ölelgetném akármilyen lányos is ez-tettem ki lelkemet és a lányok szónál bele borzongtam.Sose szerettem lányos lány lenni.Dorothee se az a plegyizös fajta,hogy "jaj hallotad Jessica és Jake szakított" vagy ehhez hasonlók.Nem,de ilsen helyzetbe annyira örülnék ha megölelhetném.Liam ezek hallatán elnevette magát.Mi pedig feléje néztünk.Mi olyan nevetséges?
-Jól van,most már bejöhetsz!-szólt az ajtó fele hangosan Liam.Ez meg mi?Kinek szólt?Majd a fejem az ajtó felé emeltem.És izgatottan vártam,hogy ki nyomja le az ajtót.Nem hittem a szmemenek...azt hiszem ezek az átkozott könnyek elérték céljukat és most a szememen gördültek le egymás után.
                                                         Dorothee
Jó érzés volt (ki)hallgatni azt,hogy annak ellenére,hogy nem ismernek engem mennyire jó lett volna.Liam ötlete  nagyon jól bevált.Az ajtóra volt tapasztva a fülem,hogy halljam  mit is mondanak,olykor bepillantottam a bejárati ajtónál heverő ablakon de úgy,hogy ne vegyenek észre.Nagyon jól esett hallani mindenkitől a szavakat főleg Idától.A göndör hajú fiútól néha kirázott a hideg ahogy ezeket a "megtisztelő" szavakat mondta.Persze kedves gesztus volt ez.Még sose volt olyan,hogy még nem is ismer de már a barátnőjének szeretne látni.Liamnek nagy hálával tartozom.Nekem is jobb volt így megismerni,hogy aggodnak értem és terveznek is velem programokat máris.Az is jó érzés volt,hogy ott voltak a válogaton és végig hallgattak engem és szerintük jó hangom van.Igen,Liam elmondta,hogy ott voltak mikor elénekeltem a frozent.Liam azt mondta,hogy neki ez az egyik kedvenc dala.Fura...az enyém is.Mikor Liam kikiáltott nekem én lehajtottam a kilincset és bejöttem az ajtón.Mindenki kivétel nélkül felállt és megrohamoztak engem.Nem szó szerint,de Ida egyből a nyakamba vetette magát.
-Hol voltál?Már annyira aggódtam-szorított meg jól engem.Hiába fojtott meg jó érzés volt megölelni.Egy pillantást vetettem Liamre majd egyet kacsintottam neki,ezt ő is viszonozta.Ezek szerint jól sikerült a tervünk!Viszont aki gyorsan gondolkodik az egyből észreveszi ezeket az apró átvágást.
-Liam ezek szerint amikor az előbb szólaltál meg ezzel a bejöhetnékkel akkor ezt Dorotheenak mondtad?-vonta föl szemöldökét Zayn és Liamre nézett.Erre a kérdésre Ida is eleresztett majd kérdően felém és Liam felé fordult.
-Halljuk is csak ezt a hosszú történetet-hangsúlyozta Ida a hosszú történetet.Egy pillantást vetettem Liamre.Értette mire,gondolok.Nem én akartam elkezdeni ennek a történetnek az elejét.
-Az a helyzet,hogy az erdőbe futottunk össze ami a ház mögött van és elbeszélgetünk...majd beötlött,hogy mivel lehetne a megtudni hogy vélekedtek ezzel az egész ismerkedéssel-magyarázta Liam.Felsóhajtottam egyet.Meg voltam könnyebbülve,hogy nem nekem kellett elmondanom mert,talán össze hordtam volna nagyobbnál nagyobb hülyeséget.
-Te se bújsz ki a történeted alól,mondd csak miért mentél el szó nélkül az erdőbe?-vont kérdőre Ida és karba font kézzel várta a választ.
Nagyot nyeltem.Itt nincs vissza út.
-Hát...kiszellőztettem a fejem...bocs tényleg nem akartam szó nélkül lelépni-mentegetőztem mert,tudtam ha valaki megríkatja az nem várhat túl sok jót.És látszott ez rajta mert egy kicsit elkenődött a szemfestéke.
-Na jó tegyük fel,hogy jó napom van és felejtsük el-legyintett a kezével viszont az arcán még mindig az a csúnya nézés maradt meg.Egy kis csend következett majd egy barna hajú,kék szemű srác aki Ida mellett állt megszólalt
-Hé,illendő egy hölggyel így bánni?-nézett a többiekre szét tárt karokkal majd odanyújtotta a kezét felém-Louis Tomlison vagyok!
Megráztam a kezét majd egy szőke fiú emelte elém a kezét
-Niall Horan!-adott egy biztató mosolyt amit viszonoztam.
-Én meg Harry Styles-nyújtotta a kezét felém,de nem bírtam ki,hogy ne szóljam el magam.
-Remélem a hallottak alapján nem fogsz kezen csókolni-nyújtottam eléje a kezem erre mindenki egy kicsit -nagyon- kuncogni kezdett.Harry elpirult ez látszott is rajta.Nem akartam én se megalázóbb helyzetbe hozni ezért oda fordultam az utolsó fiúhoz aki még nem mutatkozott be.
-Én meg Zayn Malik-rázta meg a kezemet Zayn.Mindenkire mosolyogtam.
-És meg kell jegyezni,hogy fantasztikus hangod...-dicsért volna meg Niall de megállitottam.
-Liam elmesélte,hogy ott voltatok a meghallgatáson,én csak megszeretném köszönni,hogy engem is végig hallgattatok-mosolyodtam el és körbe néztem.
-Na de ha Liam mesélt rólunk akkor azt is tudod kik vagyunk-szólalt meg Louis és kérdően nézet rám.Én meg Liamre.Egy kicsit látszott,hogy zavarba jött.Zavaros volt ez az egész.A bal  kezemmel a mutató ujjamat a homlokomra tettem.
-Miről is kell tudnom?-vontam kérdőre őket.Ekkor szint úgy a többiek is kérdően néztek rám majd mindenki tekintete átfordullt Liamre aki idegesen trapolt a lábával,felső ajkába beleharapott és hátra voltak téve kezei.
-Hát lehet,hogy nem mondtam el mindent,de mentségemre szólva ezt arra akartam halasztani mikor mind együtt vagyunk és úgy mondjuk el-magyarázta Liam én meg persze zavarosan néztem rá.Liam valamit kihagyott volna a történetéből?
-Na itt vagyunk mind akkor...-szólalt meg Harry és össze csapta Harry a tenyerét és egy kis szünet utána folytatta-mi egy bandát alakítunk ráadásul egy elég híres bandát!
-Mi vagyunk Nagy-Britannia szerint a legelterjetebb banda-váltotta föl Louis majd a hangulat kedvéért kettőt csaptak össze a tenyerükkel majd a combjaikra és együtt kiáltották.
-Mi vagyunk a One Direction-kiáltották föl egyszerre.Én nekem elkerekedett a szemem és a szám.Ezek szerint híres énekesekkel barátkozik Ida?És mióta?És miért nem szólt róla?Ez a lány mindent elkövet,hogy meglepetés okozzon nekem!