A mentorház(3.rész)

A mentorház(3.rész)

                                                               Dorothee

A többi lánnyal a váróba voltunk....pontban 12-kor szólítgattak be minket.Azóta több mint fél óra is eltelt....attól függ,hogy Kelly mennyire hosszú távra tervezte a hiteles de nem önbizalom romboló beszédet.Már a fele lány már meghallgatta sorsát,azt,hogy mi történt velük azt még nem tudni.Nos kezdjük újra....miután kimentem Kellyéktől utána újra faggatni kezdtek a fiúk arról,hogy milyen érzés lehetne ha bekerülnék a legjobb 16-ba.Óriási élmény lenne számomra-jelentetettem ki büszkén.Továbbá azt is megosztottam,hogy mi tetszett és mi nem a produkciómba.Az tetszett mikor a reflént énekeltem viszont a többi rész eléggé felszínes volt.Miután végeztem az interjúval találkoztam Idával és elmeséltem,hogy milyen volt...ő csak 1 órával később jutott sorra,egybe ő maradt utoljára a lányok közül.Én addig Janettal is megvitattam az ügyet,ő például "Beautiful"-t választotta.Igazából még Janetet nem hallottam énekelni,ezért megkértem őt,hogy énekelje el nekem,cserébe én is elénektem az én dalomat.Janettel sokáig beszélgettünk,sok mindent megtudtunk egymásról.Az izgis téma váltotta a még izgisebb témákat mire az következett be,hogy kiment a fejemből,hogy Liam felfog hívni ezért nagy meglepetés ért mikor felhívott aztán az emlékeimbe feléledt,hogy tényleg emlékeztetett arra,hogy fel fog hívni.Most viszont Louis,Harry,Zayn és Niall is beavatkozott a beszélgetésbe.Amit nem bántam.Viszont elkellet mennem egy nyugisabb helyre ahol nem ismerik azt a szót és nem is hallják,hogy One Direction.Velük is bő fél órát beszélgettem,hogy milyenek a körülmények milyen volt Jennifert élőbe látni,és hogy viselkedett Kelly.Beszámoltam részletesen,talán egy kissé túlságosan is részletesen....arra eszméletem föl a végén,hogy a fiúk félig álomba aludták magukat.Oké....talán több volt fél óránál!De akkor is ,annyira élvezetes egy hely Miami,hogy egyszerűen ki kellett adnom magamból.Miután a fiúkkal túltárgyaltunk mindent bementem a szobába ahol Janet már mélyen aludt.Azt hiszem én is amint bebújtam az ágyba rögtön elnyomott az álom.Majd jó 9 óra tájékán ébredeztem föl....Mikor közölte velem Janet,hogy délbe mennünk kell a megadott a nappaliba nagyon felcsigázott engem.Úgy 2 órát készültem...nem nem azért,hogy jól nézek ki vagy ilyesmi hanem próbáltam magamat nyugtatni amiket majd Kelly talán megfog említeni a mondatába és ilyenkor megpróbálom magam mögé tudni kétsége esés nélkül tudni ezt a szót.ha jó hírt közöl velem megpróbálok nem bezsongva ugrándozni ide-oda.Ha rossz hír megpróbálom vissza folytan ia könnyeimet.És most itt vagyok,fel vagyok készülve arra amit mondani fog Kelly hisz több ezerszer átgondoltam már,hogy mit akar mondani nekem végül arra jutottam,hogy először a tegnapi dallal fog elő jönni majd huzakodni fog a hibáimmal és az előnyeimmel majd kimondja a vég ítéletet.....na most,hogy tisztáztuk.Térjünk vissza arra a nappalira ahol vártunk,hgoy szólítsanak minket.Már csak 3-an voltunk....én,Ida és Sophie....a többiek?Fogalmunk sincs mi történt velük.Én és Ida kanapén ültünk szótlanul mi közbe Sophie a fotelbe várakozott.
-Dorothee Schleret-nyitott ajtót egy idős hölgy aki egyenként kísért eddig Kellyhez minket.Én felálltam a helyemről,még egy utolsó pillantást vetettem Idára majd követtem a hölgyet.Az idős hölgy engem egyenesen kifele vezetett...majd megpillantottam,hogy egy hídon túl vár rám Kelly...a hölgy meglökött engem mi szerint innentől egyedül is képes vagyok tájékozódni.Gyorsan végig söpörtem magam a a stabil hídon majd leültem a kanapéra ahol Kelly várt rám.A kanapé előtt egy napernyő volt,hogy hűvösebb legyen.A kanapéra egy fehér szőrme volt borítva arra pedig párnák kidekorálva....Kelly a bal oldalon ült én meg oda ültem mellé,persze egy kicsit távolabb.Egy kis csend lett úrrá majd Kelly megszólalt.
-Nagyon megleptél a tegnapi dallal-kezdett bele a gyanakodó témára-Ne úgy vedd,hogy csalódtam benned de.....ez olyan mint a furulya....ha véletlenül eltévedsz egy másik fúvóra akkor egyből más hangot add ki magából.
Én csak némán hallgattam szavait amik kiszámíthatóak voltak már az én szemszögemből...egy kicsit feltámadt a szél és beletúrtak szőke hajamba.
-Téged a sors rendelt ide.....még ha barátnőd is nevezett be,szerinted eljutottál volna ide ha nem lenne benned tehetség-egy kis szünet következett be-Viszont egy nagyon kockázatos versenyző vagy amiatt,hogy most kezdtél bele az éneklésbe....bizonytalanság,csak is bizonytalanságot látok ebben.
Oké,erre nem számítottam.Mármint számítottam arra,hogy egyszer-kétszer elfogják hangoztatni de arra nem gondoltam,hogy Kelly is elhangoztatja ezt.
-Nagyon veszélyes egy versenyző vagy.....egyrészt mert,nem vagy tisztába a zenével.....másrészt ha élő showba jössz akkor arra is készülnöd kell,hogy az eddigieknél is nagyobb közönség eltőt kell énekelned.Nehéz döntés volt!
Itt megállt bennem az ütő....azt hittem tudom komplikálni az ügyet de ezek szerint tévedtem...arcomról legördültek az első könnycseppek amint elhangoztatta Kelly a szavait és ridegen nézett rám.Hiába akartam eltakarni a kétségbe esésemet,a reménytelenséget....nem ment.Vége van!Itt én megálltam.
-Kockázatos-szólalt meg egy idő után Kelly-De én szeretek kockáztatni és együtt megmutatjuk,hogy egy a fa csemete világhírű is lehet!
-Tényleg?-kérdeztem értetlen kedve közbe arcomról meg annyi könny hullott.
Válasz nélkül megölelt engem Kelly,én meg szorosan öleltem át...alig hiszem el....bent vagyok a legjobb 16-ba.Hát kell ennél több?Benne leszek az élő showba és már ezért megérte reménykedni.Nem is tudom,hova kapjam a fejem,csak ennek a pillanatnak éltem.
                                                                      Ida
Már egy jó ideje kettesbe ültünk Sophieval...Janetről és Dorotheeről semmit sem tudok.Egy jó ideg így ültünk majd Sophie oda nyúlt a dohányzó asztalon lévő magazinhoz és azt kezdte olvasni.Én meg a falat nézegettem...lehet,hogy mi már csak arra várunk,hogy adjon nekünk Kelly egy viszlátot oszt ennyi?Mi van ha már mind a 4-en bekerültek és már csak mi maradtunk hátra akikkel megosztják a hírt.Nem....Nem lehet!Megígértem a fiúknak annak idején!Addig nem duettezek velük ameddig be nem kerülök az élő showba aztán csinálhatnak velem amit akarnak....de most nem!Most sors döntő van....nem bírnék a fiúk szemébe nézni azzal,hogy Nem jutottam be!
-Ida Draper!-szólt ki az idős hölgy akinek azóta megtudtam a nevét.A neve Judy.Már régóta dolgozik az X-Factornál.Felálltam a helyemről és oda fáradtam Judyhoz aki maga után zárva az ajtót a friss levegőn teremtünk.Judy végig vezetett az udvaron majd egy hídhoz érkeztünk....innentől már rajtam a sor.Minnél előbb tól akartam lenni...lazán véve a figurát zsebre tett kézzel mentem Kelly elé és leültem mellé a kanapéba.
-Nagyon érdekes karaktere vagy az X-Factornak!-kezdett bele Kelly-Amikor megjelentél a válogatón azt hiszem nem győztem hangsúlyozni,hogy neked itt van a helyed....de aztán a táborba megváltozott rólad a véleményem!
Én csak némán hallgattam Kelly véleményét rólam.Tudom egy nagyon lányos dolog volt,hogy kezeimet a két combom alá nyomtam,hogy ne feszüljön bennem a nyomás még jobban.
-A táborba mintha nem önmagad lettél volna...koránt sem az a vadóc lányka voltál akit megismertünk a meghallgatáson...és ez nekem nagyon nem tetszett!Nekem el kell döntenem kivel akarok dolgozni.....és akivel érdemes is!És ami téged illet rád nem tudnék igényt tartani illetve tudnék ha te is akarnád!Ezért most haza mehetsz!
Kelly barna szemeibe néztem,mi közbe ezeket a szavakat elhangoztatta....rossz érzés volt ez....nagyon rossz.Kiderült,hogy nem lehettek részese az X-Factor élő showjainak.Minek is áltattattam magam?Így csak még rosszabbul esett.Próbáltam vissza tartani a könnyeket és mihamarabb távozásra bírni magam.Az eszem azt súgta,hogy álljak föl és menjek Judyhoz aztán lesz ami lesz.Már épp indulásra bírtam magam mikor Kelly megszólalt.
-De aztán gyere vissza az élő showba-hangoztatta el álmaim szavait Kelly.
Nem is tudom,hogy most egy álom ez.....olyan gyorsan elszaladtam volna,hogy beütöttem a fejem és most egy álomba lennék?Dermedten ültem Kellyvel szembe aki kicsattanó örömmel ült mellettem mi közbe én még mindig nem láttam tisztán a dogokat.
-Mi?Mi?Mi?Már-Mármint én?-mutattam magamra mi közbe értetlenül habogtam.
-Igen te-ölelt át engem Kelly majd rájöttem hogy ez még se álmodom.
Különben,hogy lehet,hogy Kelly enyhe menta illatát érzem hol ott utálom a menta illatát...de ez most jól esett!Most az egyszer jól esett érezni ezt a számomra undorító illatot,hisz ez bizonyította,hogy még se álmodok....ez tényleg a valóság.