Dorothee
Éppen a reggelimért sietem le vagyis a büfébe.Ida és Berry még húzzák a ló bőrt pedig egy ilyen fontos napon mint ez nem lehet veszteg maradni sem...igen ma jelentik be ki is jutott be a legjobb 32-be...bár sokak nyugodtan heverésztek még az ágyukba.Ezt onnan tudom,hogy alig egy-két embert láttam.Lassan lesétáltam a lépcsőn.De visszafordultam és láttam egy képet...egy kiegyensúlyzott kép keret volt,abba a 4 mentor...megfordult fejembe mi van ha nem tetszett nekik a dalom vagy egyszerűen hangi adottságaim nincsenek,hogy továbbjuttassanak.Vagy csak egyszerűen egy kezdő vagyok aki csak néhány hete vágott bele az éneklésbe,ezért is-már sokatszora mondva,hogy-kockázatos lenne mind ez.Lassan elindultam a lépcsőn hátra fele...nem vettem le a szeme a képről mert,ez öntött lelket belém ha nem juttatnának tovább az teljesen jogos lenne.De ebből van tanulság ezért is ne kövessétek a példámat,hogy hátra fele mentek a lépcsőn mert még a végén...összeütközöl valakivel.Igen éreztem a lapockámnál,hogy ez az anyag ami hozzá ért egy kartondoboz volt.Viszont ez a váratlan incidens kibillentett az egyensúlyomból és a dobozos emberrel gurultunk le a lépcsőn.Nem is tudom,hogy a landolás után melyik érzem fájt jobban...azt hiszem a fejem ahhoz képest rendben volt mert,nem kerülgetett a fájdalom ott,helyette a végtagjaimat kerülgette a fájdalom....lassan kinyitottam a szemem és egy doboz volt előttem.Próbáltam a kezeimmel felemelni magamat.Gyengének éreztem a karjaimat de mégis megpróbáltam feltápászkodni legalább ülésbe.Majd mikor végre feltudtam kelni oldalra fordultam,hogy lássam az illetőt akivel összefutottam.Göndör,vörös hajfürtjei voltak ebből lehetett ítélni,hogy lánnyal állok szembe.Felém emelte tekintetét és most már szembenéztem barna szemeivel.
-Bocsánat-halkultam el és egy tincset kisodortam az arcomból-Segítek!
Ezzel a szóval felvettem a padlón lévő egyik dobozt ő pedig felsegítette a másikat.Míg állával támasztotta a fejét a dobozon én addig egy kicsit lejjebb húztam a dobozt,hogy szembekerüljek a lánnyal.
-Semmi gond,én voltam figyelmetlen-mosolyodott el-Nem szabadot volna egynél több dobozt cipelnem!
-És minek kell ennyi doboz ha szabad tudnom?-kíváncsiskodtam,lehet,hogy ez túlságosan is udvariatlan egy kérdés volt hiszen még az illető nevét se tudtam.
-Tudod,egybe raktak engem három lánnyal egy csapatba és megegyeztünk,hogyha továbbjutunk akkor egy albérletbe fogjuk jobban megismerni egymást és ott fogunk gyakorolni ideiglenesen-magyarázta az Anonymus én csak egy kellemeset bólintottam.Ő egy elképedt arcot vágtam én pedig viszonzásul egy értetlent mert,nem tudom mitől lett ennyire meglepődve.Valamivel megbántottam volna?
-Jaj de udvariatlan vagyok-szidta le magát-Jade Thirlwall vagyok!Szívesen ráznék veled kezet csak,hogy most mint látod le vannak foglalva!
Erre kicsit felnevetett ahogy én is.
-Semmi gond az én kezem sincs jobb állapotba szóval..-fecsegtem már megint majd észbe kaptam-Dorothee Schleret vagyok!
-Dorothee...-ismételte a nevem és összehúzta tekintetét majd egy széles mosoly költözött-Láttalak a válogatón,hihetetlen vagy!
Én meglepődtem ezek hallatán...szóval ismer engem?Huh akkor bizonyára azt is tudja,hogy mi is tömör része az életemnek.
-Köszi,bár a barátnőm nélkül most nem lennék itt-mondtam mosolyogva és mikor a "nem lennék itt"-et említettem gyorsan áthaladt a tekintetem a termen.
-Alig tudom elhinni,hogy gyakorlás nélkül is lehet az embernek szép hangja-dicsért még tovább Jade.
-Jaj hagyjuk már a fényűzést nem igazán szeretem ha én vagyok a középpontba-elleneztem Jade szavait ilyesmikkel majd terelésre fordítottam a szót-Sok szerencsét kívánok neked és az újdonsült csapatásaidnak!Alig várom,hogy hallhassalak titeket!
-Köszi!-válaszolta majd felemelte a lábát a lépcső első fokára és hátranézet-Nem kérek sokat csak annyit,hogy az emeletig segíts felhozni a dobozt!
Én csak egy bólintással felmerészkedtem a lépcsőn és nem telt sok időbe míg felértünk az emeletre.
-Köszi!Innen már egyedül is boldogulok!-fordult felém és egy kicsit megrázogatta az ő dobozát jelezve,hogy tegyem rá a másikat ami nálam volt.Fel is tettem a dobozra ő pedig hátrafordult és még egy mosolyt tulajdonított nekem.
-Még egyszer köszi!-ezzel a mondattal Jade tova szegődött a folyosón.
-----*-----
A délelőtt eléggé közvetlen volt és unalmas.Idával és Berryvel a legtöbb témánk arra terelődött,hogy mi is lesz velünk.Berry azon gondolkozott,hogyha nem sikerül neki akkor jövőre újra neki fut mert,ez a nagy álma,hogy egyszer énekesnő legyen.Ida azt árulta el,hogy bármi is történjen,hogy akár nagy fordulóponttá válik az élete akár nem ő akkor is megmaradt az aki volt és nem veszti el a büszkeségét sem.Én elgondolkoztam azon,hogy vajon hogy fog sikerülni a többi bent maradó versenyzőnek...remélem,hogy nem utoljára találkoztam Jaddel és megismerhetem a csapatot ahova bekerült...na meg ott van Janet is,remélem,hogy őt se utoljára láttam...rájöttem,hogy nem egy borzalmas hely ez....és,hogy a tehetség kutatóknál nem csak az a lényeg,hogy megnyerd a versenyt hanem mert,itt rengeteg új barátra tehetsz szert....most is csak alig egy hete de már 3 kedves lánnyal megismerkedtem köztük Berry áll hozzám legközelebb.Mélyedve gondolkodtam ezeken az ágyamon majd azt vettem észre,hogy a fali óra egy-két perc múlva hármat üt.
Lányok!-fordultam a Idáék felé és ők felém bámultak-Hamarosan három lesz!
-Akkor mire várunk?-állt föl az ágyról Ida és felém fordult.Én is kimásztam az ágyból majd elindultunk az színpad felé.Sokan a váróba voltak ezért mi is ott maradtunk majd néhány munka társa az x-Factornak és egy két opera tőr jött felénk.
-A lány kategóriába soroltak jöjjenek velem-szólított fel egy közép idős férfi minket vagyis a lányokat.Befáradtunk a színpad mögé ahol nem tudom megszámolni,hogy hány lány volt de elég sokan ahhoz,hogy nehezen választhatják ki belőle a legjobb 8-at.Én Idának és Berrynek fogtam jó erősen a két kezét mi közbe a statiszták próbálták még az utolsó simításokat megtenni a lányok körébe.Jobb oldalt fele
megláttam egy szőke hullámos hajú,hófehér bőrű lányt és csak is rá tudtam utalni.
-Janet!-akaratlanul kiáltottam feléje mire az említett leány felém fordult és szembe talált magával.Berry és Ida persze értetlenül fordították vagy felém vagy Janet felé a tekintetüket.Janet némán állt és fürkészte tekintettem.Én e pillanatba nem is tudtam,hogy miért szólítottam le de aztán végre beugrott.
-Sok szerencsét-mondtam feléje egy kis mosollyal ő pedig egy bólintással és egy gyengéd mosollyal viszonozta ezt majd vissza fordult eredeti állapotba.
-Ez meg ki volt?-suttogta felém Ida de mielőtt válaszolni tudtam volna szólítottak minket,hogy igyekezzünk föl a színpadra.Mi a vége felé sorakoztunk így a szélénél kötünk ki és még két-három lány zárta a sort.Szembe néztünk a mentorokkal akik egy elégedett mosollyal üdvözöltek minket lányokat.
-Sokat vacilláltunk ezen...-kezdett bele Tulisa olyan halkan,hogy épp csak megértettük-...de döntenünk kellet!
Ekkor elkapott engem az idegesség és legszívesebben kikaptam volna Berry vagy Ida kezéből a kezemet,hogy végre idegesen rágjam a körmöm de ez akaratlanul se sikerült mert,Ida és berry szorosan fogta a kezem.
-Akit mindenképp szeretnék ott tudni....a 8 lány között...-kezdett bele Tulisa a sorolással-...Holly Repton!
Az említett leány egyből a legközelebbi lányokat megölelgette és izgatottan futott le a színpadról.
-Aki kiérdemelte,hogy a mentor házba jusson...-tartott egy hatás szünetet Louis-...Janet Devlin!
Alig hittem el...Janet bejutott a legjobb 32-be.Én azonnal keresgélni kezdtem az előbb elhangzott név tulajdonosát.Majd a közép táján találtam meg ahol megölelgetett néhány lányt én pedig kivettem a kezemből Ida és Berry karját és feléje tapsoltam egy örömteli mosollyal.Janet észre vett engem ezért egy biztató mosollyal fordult hozzám majd lassan leballagott a színpadról.
-A következő lány aki biztosnak tudhatja magát...-szólalt föl Gary-...Amelia Lily!
Az imént említett lány pont Berry mellett állt ezért neki is adott egy szűk ölelést és egy puszit.Haja eléggé fura volt mert,szőkének tűnt de amikor jobban megnéztem rózsaszínes árnyalatai voltak.
-Ez a lány meggyőzött minket,hogy bent maradhasson...-fordult felénk Kelly-...Melanie McCabe!
Melanie egyből felsikított egy-két embert megölelt és szaladt is le a színpadról.Már csak 4 név...de még van remény,hogy mindhárman továbbjussunk!
-Tovább dédelgetheti álmait..-nézett körbe közbe Louis-...Ida Draper!
Alig hittem a fülemnek,menten a karjaiba ugrottam ahogy Berry is.Végig simogattam hátát.
-Gratulálok!Ügyes vagy!-néztem szembe vele ő pedig egy gyengéd mosolyt rögtönzött.
-Ti is tovább fogtok jutni-mosolygott ránk majd ment ő is a többi továbbjutó lány után.Én Berrybe karoltam,hogy jobban nyugtassam magam.
-Velünk marad a továbbiakba is...-nézett a felsorakozó lányokra Kelly-...Misha B!
-Úristen!-temette arcába kezeit Misha.Elégé kövérke,néger lány volt.Már csak két név...két név,és muszáj az egyiknek Berryé lennie mert ő nagyon akarja ezt az egészet.
-Aki belefér még a legjobb 8-ba...-tett egy nagyobb hatás szünetet Tulisa-...az Sophie Habibes!
Ledermedtem és szembe fordultam Berryvel.Ő egy kétségbe eset arcot produkált felém.
-Legfeljebb mind ketten haza megyünk-válaszolta üveges tekintettel felém Berry.Én pedig a könnyeimmel küszködtem...nem akartam,hogy Berry kiesen,de én magamat sem akartam vesztesnek titulálni.Gary felé fordítottam a tekintetem...ő volt az aki az utolsó lány nevét is kimondja.Félek....nagyon félek ez Berryre és rám is kihat amit most fog közölni velünk.
-Sokat vacilláltunk ezen az emberen,nehéz volt eldönteni,hogy megérdemli,hogy tovább jusson..-húzta az időt Garry én viszont nem bírtam várakozással-Arra jutottunk,hogy adunk neki egy esélyt...-nézett most már felénk Garry-mivel eddig a mentor asztalt bámulta-...neki esélyt adtunk!
De kinek?Nekem?Vagy netán Berrynek?vagy egész kivételesen egy másik lánynak a sok közül?Nem volt merszem belegondolni sem ki lappang az utolsó név alatt.
 |
| Jade Thilrwall |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése